Mattis Teutsch és a román avantgárd Mariana Vida és Gheorghe Vida
Jegyzetek 1 Theodor Enescu : Momentul 1910 în istoria artei moderne românesti. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Arta Plastică, 38. kötet, 1991. 58–66. 2 Barbu Brezianu: Brâncusi în cultura si critica românescă 1898–1914. In: Pagini de artă modernă românească. Editura Academiei RSR, Bucuresti, 1974. 78–86. 3 Cătălin Davidescu: Arthur Segal en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux-Arts, XXIV. kötet, 1987. 59–68. V.ö. még Pavel Liška: Arthur Segal – Leben und Werk és Amelia Pavel: Arthur Segal – Lebensperiode und Schaffen in Rumänien. In: Arthur Segal 1875–1944. [Kat. Wulf Herzogenrath és Pavel Liška], Argon, Berlin, 1987. 25. és 81–82. 4 Iser javasolja Max Hermannak 1918-ban a Maxy álnevet. A modernizmus mindkét nagy alakja Iser műtermében dolgozott, lásd: Cu Marcel Iancu despre el si despre altii. [Al.Robot interjúja]. Rampa, 1933. aug. 4680. sz. és Cu pictorul Maxy despre el si despre altii. [Leandru Popovici interjúja]. Rampa, 1947. július. 27. 5 V.ö. Ioana Vlasiu: Le Futurisme en Roumanie avant la premičre guerre mondiale. Ligeia, 21–24. sz. 1997 okt.–1998 jún. 172–180. 6 Szabó Júlia: Avant-garde Visitors in Central Europe, 1913–1931. [Kivonat, Brno, 1996], 176. 7 Das Ziel. Kultur und Satyre, Kronstadt, 1919. 1. füzet. Kiadó tulajdonosai: Emil Honigberger, Hermann Frätschkes, Hans Bening és R. Weber. 8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
1 Theodor Enescu : Momentul 1910 în istoria artei moderne românesti. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Arta Plastică, 38. kötet, 1991. 58–66. 2 Barbu Brezianu: Brâncusi în cultura si critica românescă 1898–1914. In: Pagini de artă modernă românească. Editura Academiei RSR, Bucuresti, 1974. 78–86. 3 Cătălin Davidescu: Arthur Segal en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux-Arts, XXIV. kötet, 1987. 59–68. V.ö. még Pavel Liška: Arthur Segal – Leben und Werk és Amelia Pavel: Arthur Segal – Lebensperiode und Schaffen in Rumänien. In: Arthur Segal 1875–1944. [Kat. Wulf Herzogenrath és Pavel Liška], Argon, Berlin, 1987. 25. és 81–82. 4 Iser javasolja Max Hermannak 1918-ban a Maxy álnevet. A modernizmus mindkét nagy alakja Iser műtermében dolgozott, lásd: Cu Marcel Iancu despre el si despre altii. [Al.Robot interjúja]. Rampa, 1933. aug. 4680. sz. és Cu pictorul Maxy despre el si despre altii. [Leandru Popovici interjúja]. Rampa, 1947. július. 27. 5 V.ö. Ioana Vlasiu: Le Futurisme en Roumanie avant la premičre guerre mondiale. Ligeia, 21–24. sz. 1997 okt.–1998 jún. 172–180. 6 Szabó Júlia: Avant-garde Visitors in Central Europe, 1913–1931. [Kivonat, Brno, 1996], 176. 7 Das Ziel. Kultur und Satyre, Kronstadt, 1919. 1. füzet. Kiadó tulajdonosai: Emil Honigberger, Hermann Frätschkes, Hans Bening és R. Weber. 8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
2 Barbu Brezianu: Brâncusi în cultura si critica românescă 1898–1914. In: Pagini de artă modernă românească. Editura Academiei RSR, Bucuresti, 1974. 78–86. 3 Cătălin Davidescu: Arthur Segal en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux-Arts, XXIV. kötet, 1987. 59–68. V.ö. még Pavel Liška: Arthur Segal – Leben und Werk és Amelia Pavel: Arthur Segal – Lebensperiode und Schaffen in Rumänien. In: Arthur Segal 1875–1944. [Kat. Wulf Herzogenrath és Pavel Liška], Argon, Berlin, 1987. 25. és 81–82. 4 Iser javasolja Max Hermannak 1918-ban a Maxy álnevet. A modernizmus mindkét nagy alakja Iser műtermében dolgozott, lásd: Cu Marcel Iancu despre el si despre altii. [Al.Robot interjúja]. Rampa, 1933. aug. 4680. sz. és Cu pictorul Maxy despre el si despre altii. [Leandru Popovici interjúja]. Rampa, 1947. július. 27. 5 V.ö. Ioana Vlasiu: Le Futurisme en Roumanie avant la premičre guerre mondiale. Ligeia, 21–24. sz. 1997 okt.–1998 jún. 172–180. 6 Szabó Júlia: Avant-garde Visitors in Central Europe, 1913–1931. [Kivonat, Brno, 1996], 176. 7 Das Ziel. Kultur und Satyre, Kronstadt, 1919. 1. füzet. Kiadó tulajdonosai: Emil Honigberger, Hermann Frätschkes, Hans Bening és R. Weber. 8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
3 Cătălin Davidescu: Arthur Segal en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux-Arts, XXIV. kötet, 1987. 59–68. V.ö. még Pavel Liška: Arthur Segal – Leben und Werk és Amelia Pavel: Arthur Segal – Lebensperiode und Schaffen in Rumänien. In: Arthur Segal 1875–1944. [Kat. Wulf Herzogenrath és Pavel Liška], Argon, Berlin, 1987. 25. és 81–82. 4 Iser javasolja Max Hermannak 1918-ban a Maxy álnevet. A modernizmus mindkét nagy alakja Iser műtermében dolgozott, lásd: Cu Marcel Iancu despre el si despre altii. [Al.Robot interjúja]. Rampa, 1933. aug. 4680. sz. és Cu pictorul Maxy despre el si despre altii. [Leandru Popovici interjúja]. Rampa, 1947. július. 27. 5 V.ö. Ioana Vlasiu: Le Futurisme en Roumanie avant la premičre guerre mondiale. Ligeia, 21–24. sz. 1997 okt.–1998 jún. 172–180. 6 Szabó Júlia: Avant-garde Visitors in Central Europe, 1913–1931. [Kivonat, Brno, 1996], 176. 7 Das Ziel. Kultur und Satyre, Kronstadt, 1919. 1. füzet. Kiadó tulajdonosai: Emil Honigberger, Hermann Frätschkes, Hans Bening és R. Weber. 8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
4 Iser javasolja Max Hermannak 1918-ban a Maxy álnevet. A modernizmus mindkét nagy alakja Iser műtermében dolgozott, lásd: Cu Marcel Iancu despre el si despre altii. [Al.Robot interjúja]. Rampa, 1933. aug. 4680. sz. és Cu pictorul Maxy despre el si despre altii. [Leandru Popovici interjúja]. Rampa, 1947. július. 27. 5 V.ö. Ioana Vlasiu: Le Futurisme en Roumanie avant la premičre guerre mondiale. Ligeia, 21–24. sz. 1997 okt.–1998 jún. 172–180. 6 Szabó Júlia: Avant-garde Visitors in Central Europe, 1913–1931. [Kivonat, Brno, 1996], 176. 7 Das Ziel. Kultur und Satyre, Kronstadt, 1919. 1. füzet. Kiadó tulajdonosai: Emil Honigberger, Hermann Frätschkes, Hans Bening és R. Weber. 8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
5 V.ö. Ioana Vlasiu: Le Futurisme en Roumanie avant la premičre guerre mondiale. Ligeia, 21–24. sz. 1997 okt.–1998 jún. 172–180. 6 Szabó Júlia: Avant-garde Visitors in Central Europe, 1913–1931. [Kivonat, Brno, 1996], 176. 7 Das Ziel. Kultur und Satyre, Kronstadt, 1919. 1. füzet. Kiadó tulajdonosai: Emil Honigberger, Hermann Frätschkes, Hans Bening és R. Weber. 8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
6 Szabó Júlia: Avant-garde Visitors in Central Europe, 1913–1931. [Kivonat, Brno, 1996], 176. 7 Das Ziel. Kultur und Satyre, Kronstadt, 1919. 1. füzet. Kiadó tulajdonosai: Emil Honigberger, Hermann Frätschkes, Hans Bening és R. Weber. 8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
7 Das Ziel. Kultur und Satyre, Kronstadt, 1919. 1. füzet. Kiadó tulajdonosai: Emil Honigberger, Hermann Frätschkes, Hans Bening és R. Weber. 8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
8 Székely Erzsébet: Az “én emberem” – a mi emberünk. A Hét, 1984. szept. 20. XV. évf. 39. sz. 5. Székely Erzsébet interjúja Lukász Irén festőművésznővel. A művésznő egyébként értékes tanulmányt szentel e tárgynak, helytálló javaslattal Mattis Teutsch életművének korszakolására a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, (Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta, 1969. 327–338.) 9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
9 Kunstausstellungen. Das Ziel, 1919. [máj.] I. évf. 4. füzet, 50. A Redut termét a Kronstädter Sparkasse bocsátotta rendelkezésre. 10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
10 Hevesy: Mattis Teutsch (Vorbesprechung). Das Ziel, 1919. júl. 1. I. évf. 6. füzet, 91. 11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
11 M.T: Kollektiv-Ausstellung Ernst Honigberger. Das Ziel, 1919. júl. 15. I. évf. 7. füzet, 111. 12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
12 Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Juli 1919. [Katalógus] 13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
13 -g-: Kollektiv-Ausstellung Mattis Teutsch. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 140. 14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
14 M.T.: Kollektiv-Ausstellung Tutsek Gyula. Das Ziel, 1919. aug. 1. I. évf. 8. füzet, 14l. Tutsek Gyula viszont a Brassói Lapok 1919 július 16-i 159. számában közöl kritikát Mattis Teutsch kiállításáról, melyből idézünk: “Az expresszionista benyomások festészetének esetében egy új világ előtt találjuk magunkat.” 15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
15 Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 155. 16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
16 Hermann Roth: Der Schein der Wirklichkeit und seine Ueberwindung durch die Erscheinung der Kunst. Das Ziel, 1919. aug. 15. I. évf. 9. füzet, 154–160. 17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
17 V.ö. Yve-Alain Bois: L’Aveuglement. In: Henri Matisse.1904–1907. [Kat.], Centre Georges Pompidou , 5e étage Grande Galérie, Paris, 1993. febr. 25 – jún. 21. 14–16. 18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
18 Edith Herfurth Sachsenheim: Weinachtsausstellung. Das neue Ziel, 1920. jan. 1. I. évf. 6. füzet, 104. 19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
19 Mattis Teutsch bukaresti kiállitása. Brassói Lapok, 1920. nov. 18. XXVI. évf. 243. sz. 4. A cikkben azt is megemlítik, hogy a kiállítást meglátogatta Octavian Goga kultuszminiszter. 20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
20 V.ö. Cronici fanteziste neliterare. Editura I.Brănisteanu, Bucuresti [1927] 21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
21 Nicolae Tonitza: Expozitiile: Stefănescu - Arephy - Burcă - Ginsberg - Mattisteutsch [sic].Expozitia colectivă “Banatul”. Avântul, 1920. nov. 6. I. évf. 311. sz. 1. 22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
22 Lucifer [Sigmund Maur]: Expozitia expresionistului Mattis Teutsch. Rampa, 1920. dec. 3. IV. évf. 933. sz. 1. Sigmund Maur publikált Lucifer álnév alatt (főleg a Rampá-nál, ahol unokatestvére, Faust Mohr volt az újság igazgatója). 23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
23 I.Brodier: Expozitiile săptămânii. H. Maxy – Dra M. Vrabie – Bunescu – Canisius – Vermont – Mattis Teutsch. Chemarea, 1920. nov. 15. II. évf. 515. sz. 1. 24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
24 Nikita Macedonski: Casa de Artă (Maison d’Arts). Vermont, Canisius, Bunescu, Stefănescu Arephy si Mat[t]is Teutsch. Universul literar, 1920. nov. 21. XXXVI. évf. 41. sz. 654. 25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
25 Maxy személyiségének újraértékeléséhez az európai avantgárd összefüggésében, különös figyelemmel a “preavantgárd” (1918–1921) időszakra is v.ö. Passuth Krisztina: A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Budapest, 1996. 85. sz. 61–92. 26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
26 V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Hundertachtzehnte Ausstellung. M.H.Maxy / Bukarest. Gemälde. Gesamtschau. Berlin, 1923 április. A belsejében 1-től 23-ig számozva találhatók Maxy festményei, köztük három reprodukció (10. sz:. Stilleben, 11. sz.: Stilleben, 23. sz: Konstruktion). A kiállító művészek közt még megtalálható, többek között Arhipenko, Bortnyik Sándor, Serge Carchoune, Robert Delaunay, Albert Gleizes, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernend Leger, Louis Marcoussis, Moholy-Nagy, Peri, Kurt Schwitters, William Wauer, Osip.Zadkine, míg a 76. sz. alatt ott található Mattis Teutsch, egyetlen munkával: Komposition 12. Egyébként két évvel korábban Mattis Teutschnak már alkalma nyílott kiállítani a Der Sturmban, saját műveivel a középpontban, Paul Klee társaságában.. V.ö. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. [Kat.], Neunundneunzigste Ausstellung Paul Klee – Hans Mattis Teutsch – Gesamtschau, 1921. július-augusztus. Mattis Teutsch munkáinak katalógus-számai 26, 27, 35, 36, 38, 40. Kevésbé ismert a tény, hogy Mattis Teutsch jelen volt a 100. évfordulós kiállításon. Der Sturm. Leitung Herwarth Walden. Hunderste Ausstellung. Zehn Jahre Sturm. Gesamtschau, 1921 szeptembere, a Komposition 36. c. munkával. A résztvevők közt van – hogy csak a reprodukáltakat idézzük – Rudolf Bauer, Marc Chagall, Robert Delaunay, Tour Donas, Albert Gleizes, Jacoba van Heemskerck, Kandinsky, Fernand Léger, Franz Marc, Louis Marcoussis, Johannes Molzahn, Kurt Schwitters. V.ö. még Gheorghe Vida: Hans Mattis Teutsch und der europäische Dialog der Formen. Rumänische Rundschau, 1984. 12. sz. 96. 27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
27 Egy 1971-es interjúban Maxy részletesen felidézi berlini tanulmányainak Segal (1922–1923) műtermében töltött időszakát és ismeretségét Herwarth Waldennel. Mihai Driscu: Retrospective. M. H. Maxy. [Interjú]. Arta, 1971.ápr.–máj. 4–5. sz.52–54.: “A terem nagy volt és volt még vagy 7–8 mellékterem, ahol a megmaradt munkákat állították ki. Azaz minden hónapban egy festő állított ki, a következő hónapban a kollektívre tértek át. És tényleges folytonosságot tudhattál a magadénak. Vagy hét képet adtam el. Majd meghívtak, hogy a Novembergruppeban állítsak ki munkákat.” 28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
28 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Budapest, 1998. 48. Arthur Segal i.m. 313. Említésre kerül Arthur Segal két munkája, melyek részt vettek a kiállításon. 29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
29 Bun găsit. Contimporanul, 1922. jún. 3. I. évf. 1. sz. 1. 30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
30 Expozitia lui Marcel Iancu la Maison d’Art 31 decembrie 1922. Contimporanul, 1922. dec. 30. I. évf. 24. sz. 16. V.ö. még Dana Herbay: Marcel Iancu. Expozitii în România. In: Centenar Marcel Iancu 1895–1995, Editura Simetria, Bucuresti, 136. Dida Solomon-Callimachi színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a “Júlia kisasszony” szerepében. Marcel Iancu ebből az alkalomból portrét készített a számára. V.ö. még Dida Solomon Callimachi: Amintirile domnisoarei Iulia. Editura Cartea Românească, Bucuresti, 1974. 54–77. 31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
31 Jacques Costin: Arta lui Marcel Iancu. Contimporanul, 1923. jan. 13. II. évf. 26. sz. 4. 32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
32 M. H. Maxy: Cubismul. Adevărul literar si artistic, (I) 1923. okt. 21. (II) 1923. okt. 28. (III) 1923. nov. 4. 33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
33 M. H. Maxy: Prefată la expozitia mea. In: Maxy [Katalógus], Maison d’Art, 1923. november. 34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
34 Contimporanul, 1924. szept. III. évf. 47. sz. 2. 35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
35 Contimporanul, 1924. ápr. III. évf. 46. sz. 2. 36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
36 Geo Bogza: Exasperarea creatoare. Unu, 1931. IV. évf. 33. sz. 37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
37 Salonul Oficial. [Kat.] Ministerul Artelor, Bucuresti , 1924. Mattis Teutsch szerepel a Festészet, akvarell, rajz stb. szekcióban a 176. szám alatt: Kompozíció és a 177. szám alatt: Hegedű-ritmus, míg a Szobrászat szekcióban a 237. szám alatt: Színezett plasztika (fa), a 238. szám alatt: Plasztika (fa) és a 239. szám alatt: Mama (fa). 38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
38 Horia Igirosanu: Salonul Oficial. Plastica. Clipa, 1924. jún. 1. II. évf. 51. sz. 3. 39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
39 Ilarie Voronca: Victor Brauner. 75 HP, 1924. okt. 13–14. 40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea, [A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
40 Punct, 1924. dec. 6. 3. sz. (Ion Vinea: Miez de noapte, [Éjfél] 1912; Scarlat Callimachi: Tăcerea,
[A csend] Petrograd, 1918.); lásd még: Punct, 1925. jan. 9. 8. sz. (Ion Vinea: Ev, [Kor] 1918; Zero, [Nulla] 1919.); Punct, 1925. jan. 3. 11. sz. (Scarlat Callimachi: Le Fou, [A bolond] Paris, 1919.) 41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
41 Marcel Iancu: Dialogue entre le bourgeios mort et l’apôtre de la vie nouvelle. Punct, 1925. jan. 31. II. évf. 11. sz. 3. és Pour le métier. Punct, 1925. febr. 14. II. évf. 13. sz. 1. V.ö. még Harry Seiwert: Marcel Janco. Dadaist – Zeitgenosse – wohltemperiert morgenländischer Konstruktivist. Frankfurt-am-Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien, 1993. 113–115. 42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
42 A kiállítóterem címe azonos a volt Maison d’Art címével. (jelenleg Gabriel Péri u.), v.ö. Sasa Pană: Născut în 02. Editura Minerva, Bucuresti, 1973. 174. 1921-ben megalakult a Szépművészetek Szakszervezete és feltételezzük, hogy az elnevezés megváltozása ehhez az eseményhez kapcsolható. A kiállítás katalógusát a Contimporanul 50–51. száma közli. V.ö. Radu Stern: 50 de ani de la prima expozitie a “Contimporanului”. Arta, 1974. 12. sz. 43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
43 Csaplár Ferenc: Lajos Kassák. [Kat.], Teatrul National , Galeriile Etaj 3, 1999. ápr. 22 – máj. 15. A katalógus bevezető tanulmánya részletesen elemzi Kassák Lajos együttműködését a Contimporanul folyóirattal és általában a román költészeti és képzőművészeti avantgárddal. 44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
44 Sasa Pană i.m. 174–175. 45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
45 T.[udor] V.[ianu]: Prima expozitie internationala Contimporanul. Miscarea literară, 1924. dec. 6. I. évf. 4. sz. 2. 46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
46 Al. Robot i.m. 1.: “Az áthatolhatatlan sötétség, amelyhez kölünös és felfoghatatlan zene társult, egy afrikai síp által kísért folyamatos dob-duhogás. A kabaré tulajdonosa, akárcsak törzsvendégei, az újítás illúzióitól fellelkesülten afrikai utazást tett, és megtanulta a négerektől zenéjüket és verseiket.” V.ö. még Raimund Meyer: Dada in Zürich. Die Akteure, die Schauplätze. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990. 205.: az 1916. máj. 31-i est a Voltaire Kabaréban. 47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
47 Pană i.m. 175. 48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
48 Mattis Teutsch: Văd si acum rotita palmă – Látom most is az elforgatott tenyeret, (repr.), Cuvântul liber, 1933. nov. 8. 2. sz. és Gravură – Metszet, (repr.), Cuvântul liber, 1934. okt. 6. 48. sz. V.ö. Cuvântul liber [Antológia], Editura Eminescu, Bucuresti, 1982. 750, 773. 49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
49 E.[ugen] F.[ilotti]: Expozitia Contimporanului. Cuvântul liber, 1924. dec. 13. 47. sz. 20. 50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
50 T.[udor] V.[ianu] i.m. 51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
51 u.o. 52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
52 S[carlat] C.[allimachi]: Expozitia “Contimporanului” (însemnări). Punct, 1924. dec. 6. 53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
53 u.o. 54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
54 Mattis Teutsch: Linoleum. In: Punct, 1925. jan. 17. 9. sz. 1925. jan. 24. 10. sz. 1925. jan. 31. 11. sz. 1925. febr. 28. 15. sz. 55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
55 Lucian Blaga: Abstractie si constructie. (1925) A gondolatokra visszatér: Stiintă si creatie. (1942) In: Scrieri despre artă. [Előszó: Dumitru Micu. Az antológia, a bevezető tanulmány és jegyzetek szerzője: Emil Manu]. Editura Meridiane, Bucuresti, 1970. 86–89. 56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
56 Lucian Blaga: O expozitie pe care nu am văzut-o. (1924) In: i.m. 80. Érdekes kiemelni, hogy Mattis Teutsch azonos szavakat (“kolorisztikus szimfóniák”) használt Kandinsky jellemzésére egy interjúban, amelyet Stefan Ilarie Chendi számára a Pe drumuri noi c. újságnak adott. (Brassó, 1929.) 57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
57 Majoros i.m. 50. 58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá- volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
58 E motívum szimbolikus jelentéseinek a tanulmányozásához – irodalmi, filozófiai, antropozófiai és tá-
volkeleti meditációs elágazásaival egyetemben – v.ö. Szabó Júlia: Blaue Seele/ Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historia Artium, (39) 1997. 165–196. 59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
59 Meghívó a CONTIMPORANUL Modern Művészeti Ülésre a Nemzetközi Új Képzőművészeti Kiállításra
a <Szépművészetek Szakszervezetének a Termében>, Corăbiei utca 6. Konferenciák / Felolvasások / Zene: Beatrice Arta, Ion Barbu, F.Brunea, Callimachi, I.G.Costin, Ciprian, Marcel Iancu, M.H.Maxy, Dida Solomon, Corina Sfetea, Sideri, I.Tâlvan, I.Vinea, I.Voronca résztvételével. Muzeul National de Artă al României, Sector Documentare, inv. 4739. 60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
60 Mattis Teutsch: Plastică în lemn – Faplasztika, Compozitie – Kompozíció In: Contimporanul, 1924. III. évf. 50–51. sz. 1. és 12. Mattis Teutsch: Compozitie – Kompozíció, In: Contimporanul, 1924. máj. III. évf. 46. sz. 14.; Linoleum, In: Contimporanul, 1924 szept. III. évf. 47. sz. 3. Cocosul Rosu – A vörös kakas, In: Contimporanul, 1924. III. évf. 49. sz. 7. Feltételezhető, hogy a mű valamilyen összefüggésben van Brâncusi szobrával (A kakas, az első változat 1922-ből). Friederich Teja Bach, Margit Rowell, Ann Temkin: Constantin Brancusi. [Kat.]. Philadelphia Museum of Art, 1995. okt. 8.–dec. 31. 220–221. 61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
61 Integral. Modern szintetikus folyóirat, a hazai és a külföldi modern mozgalom szócsöve. Bukaresti szerkesztőség: F.Brunea, Ion Călugăru , M.H.Maxy, Ilarie Voronca. Párizsi szerkesztőség: B.Fondane, Mattis Teutsch. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és adminisztráció: M.H.Maxy.– Comedia átjáró. 62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
62 Az Integral c. folyóirat szerepéről lásd Ion Pop: Revista “Integral” în contextul miscării românesti de avangardă. In: Studii literare. Editura Dacia, 1987. 201–218.; Ioana Vlasiu: Soarta ideilor constructiviste în arta românească a anilor ’20 : integralismul. In: Bucuresti anii 1920–1940 : între avangardă si modernism. Editura Simetria, 1994. 38–47., Andrei Pintilie: M.H.Maxy un clasic al modernismului. Perioada integralistă c. fejezet. In: Studii si Cercetări de Istoria Artei, Seria Artă Plastică, 44. kötet, 1997. 63–66., Passuth Krisztina: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907–1930. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 223–224. 63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
63 V.ö. Lothar Lang: Konstruktivismus und Buchkunst. Edition Leipzig, 1990. Zeitschriften des Konstruktivismus c. fejezet, 39–77. 64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
64 V.ö. Integral, 1925. márc. 1. 1. sz. 2. és 1925. okt. 25. 6–7. sz. 65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
65 “Itt [Bukarestben] létezett egy iparművészeti akadémia, amelyet egy iparművész, Vespremie vezetett
a feleségével együtt. Akciójukat egy Fischer-Galati nevű személy pénzelte. Ott könyvkötő, bőrdíszműves, fém-műves műhelyek voltak”, emlékezett Maxy. Mihai Driscu: i.m. .53. 66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
66 “Németországban Dessauban voltam, megmutatták a szervezésüket, láttam, megvizsgáltam a modern, a művészek és a kézművesek együttműködéséből származó díszítőművészet lehetőségeit. Németországból megjőve támadt az ötletem, hogy közös akciót javasolok a Vespremie házaspárnak; az első javaslatomat 1925-ben az Integrallal, a megfelelő szekciókkal, kiállítótermekkel, rendezvényekkel.” U.o. 67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
67 [Marcel Iancu ?]: Academia de arte decorative. Contimporanul, 1925. jan. 52. sz. 7.: “A művészet és az élet egységgé válnak. Hívő és fiatal emberek egy generációja műtermekben mesterek köré csoportosul, hogy a generációk által egyesített munka új hagyományt teremtsen. A mesterek, megfeledkezvén kevélységről és társadalmi előnyökről, beleszeretvén az élő anyagba és az abból való alkotás örömeibe, üzemekbe és gyárakba szállnak alá az új gondolatért.” V.ö. M. H. Maxy. Expozitie retrospectivă. [Kat.], Dalles Terem, Bukarest, 1965. október–november, “Cronologie” c fejezet. Mihai Driscu: i.m. 53. 68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
68 Expozitia Academiei Artelor Decorative. [Kat.] Câmpineanu utca 17, Bucuresti, 1926. október,[megnyitó]. 69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
69 V.ö. még Mihai Ispir: L’Art déco en Roumanie. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, Série Beaux Arts , XXIV. köt., 1987. 69–83. 70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
70 “Mint a művészet azon virágzó korszakaiban, amikor a mesterember nemcsak gépies végrehajtó, hanem művészi alkotó is volt, az akadémia padjaiból kilépő “kézműves” csakúgy, mint az őt tanácsokkal ellátó művészek azt a lehetőséget kívánják nyújtani a művészetet szeretőnek és az esztétának, hogy megtalálhassa, vagy megrendelhesse mindazt, ami személyiségének megfelel […].” 71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri. A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
71 “Kiállított tárgyak: Andrei Vespremie úr vázlatai nyomán: Obiecte în metal. Készültek az Akadémia műhelyében, műhelyvezető B. Cofariu / Cărti legate. Műhelyvezető, E.Bonyhay / Lampi. Lucrări în fildes, stb. M.H.Maxy festő vázlatai és tervei nyomán: Mobilă Modernă de Boudoir. Elkészítette M.Dumitrescu asztalos-mester / Perne. Készítette Didina Stefănescu mester / Batik. Készítette A.Vespremie asszony / Dagowert Peche: Covoare, stb./ Dantelă Modernă / M. Marigo-Brăila: Ceramică Modernă / Cristaluri.
A párizsi “Primavera” műhelyből / Stella Serbănescu-Săineanu: Lucrări în piele / Mandel úr vázlatai nyomán: Mobilă Modernă pentru dormitor si sufragerie / Grafica. Litografie, aqua-forte, gravuri în lemn, monotype. Szerzők: Jean Al. Steriadi, Cecilia Cutescu–Storck, Maria Manolescu–Bruteanu, Lucia Bălăcescu–Demetriade, Sigmund Maur és mások / Pictură, sculptură, desenuri si obiecte de arta
decorativă. Szerzők: Nina Arbore, L. Bălăcescu–Demetriade, Arhitect W. Beck, C.Cutescu-Storck, Olga Greceanu, M.H.Maxy, C.Medrea, Corneliu Mihăilescu, Serova Medrea, S.Maur, Arhitect Nămescu, N.Pfeiffer, Merica Râmniceanu, Jean Al.Steriadi, Mattis Teutsch, A.Vespremie és mások / A kiállítás berendezése M.H.Maxy festő vázlatai nyomán készült.” 72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
72 Calea Victoriei, szemben a Biserica Albăval, modern dekoráció, bútorzat és tárgyak állandó üzlet-kiállítása, v.ö. M. H. Maxy id. kat., “Cronologie” c. fejezet. 73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
73 Maxy és Mattis Teutsch kapcsolatát az iparművészet és az alkalmazott művészet területén egy valószínűleg 1926-ból származó Maxy-levél is bizonyítja, melyet a család brassói arhívuma őriz: “Drága Teutsch úr, Bocsássa meg a figyelmetlenségemet. Mihamarabb elküldöm neked a négy képet. Egy lámpát eladtunk, és részedre kifizettem. Tárgyalásokban vagyok, hogy még egyet eladjak és a jövő hétig megkapom a választ. A többieknek az a véleményük, hogy még hagyd őket, főleg, hogy föl vannak szerelve, mivel most hozzám került az Akadémia és tovább viszem. Ha szeretnél egy kiállítást csinálni, baráti feltételek között, adok egy termet (azaz csak akkor fizetsz, ha eladsz: én százalékot kapok). Írd meg kérlek, mit csináltál Berlinben, a művészetnek milyen feltételei vannak arrafelé, és végül mindazt, amit közölhetsz velem. A feleségednek kézcsókjaim, Maxy”. Fakszimilében publikálta Majoros i.m. 57. Ugyancsak ő idéz két, a lámpák eladásának ügyében Mattis Teutschnak címzett levelet Andrei Vespremiétől, az egyiket 1926. augusztus 7-i, a másikat októbet 26-i keltezéssel. 74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
74 Ion Minulescu: Constantin Brâncusi. Integral, 1925. ápr. 1. 2. sz. 10–11. 75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
75 Majoros i.m. 55. Kísérletet tesz az összehasonlításra Constantin Brâncusi életművével, feltételezve, hogy Mattis Teutsch 1906-ból ismerte őt, amikor mindketten Párizsban tartózkodtak, ez utóbbi hatására főleg bizonyos alkalmazott művészeti munkákban mutat rá. Mattis Teutsch Brâncusi alakját egy kései portréban fogja felidézni, melyet emlékezetből készített az ötvenes években. V.ö. Brabu Brezianu: Un portret de Mattis Teutsch. Arta, 1976. 5. sz. 21. 76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
76 Integral, 1925. máj. 1. 3. sz. 14. V.ö. a meghívó másolatát Majoros i.m. 51. A szerző az 52. lapon megjegyzi, hogy Mattis Teutsch részt vett volna a Musée du Jeu de Paume által, “Exposition d’art roumain ancien et moderne” címmel 1925 májusában szervezett kiállításon. E kiállítás katalógusában azonban nem szerepel a művész neve. 77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
77 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 2. 78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
78 M. H. Maxy: Politica plastică. Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 3. 79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
79 Integral, 1926. dec. II. évf. 9. sz. 4. 80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
80 Integral, 1927. jan. III. évf. 10. sz. 7. 81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
81 V.ö. Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán. In: Nagybánya művészete, [Kat.], Magyar Nemzeti Galéria, 1996. már. 14 – okt. 20. 349–352. 82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
82 Harald Olbrich: János Mattis-Teutsch. In: Revolution und Realismus, [Kat.], Alte Museum, Berlin, 1978. november 8–1979. február 25. 63. Feltehető, hogy Mattis Teutsch 1925-ben meglátogatta Bortnyik Sándort a weimari Bauhausban. V.ö. még a weimari és dessaui Bauhaus eszméinek hatásáról olyan magyar művészek esetében, akik a “Der Sturm”-nál kiállítottak: Passuth Krisztina: Der Sturm / A Sturm. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die Ungarischen Künstler am Sturm / Magyar művészek és a Sturm. Budapest, 1998. 10. 83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
83 Pană i.m. 284–285. Ez a felidézés eredetileg a Hawaiban, a brassói származású Stefan Baciu (1918–1993) által kiadott “Mele” c. nemzetközi költészeti folyóiratban került közzétételre, a Mattis Teutschnak ajánlott, 1969 novemberi, 13. számban. Egyes bibliográfiákban helytelenül idézik a megjelenés helyét és évét: “Melc”[sic] c. folyóirat,1924. 84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
84 A 2-a expozitie a Grupului de Artă Nouă. 1929. Bucuresti. Milita Petrascu, Marcel Iancu, M. H. Maxy, Corneliu Mihăilescu, Mattis Teutsch, Victor Brauner, L. Brătăsanu. [katalógus] 85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
85 A Lukász Irén által adott interjú (v.ö. Székely Erzsébet, id. cikk) kitér Mattis Teutsch intenzív anatómiai tanulmányaira. 86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
86 Mattis Teutsch [Katalógus, Kolozsvár, 1929], a Brassó, Hosszú utcai Cultura nyomdában nyomtatva. 87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
87 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. okt. 20. 50. évf. 240. sz. 8. 88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
88 F.[elix] Aderca: Expozitia de artă nouă. Bilete de papagal, 1929.ápr. 6. II. évf. 357. sz. 4. 89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
89 Ionel Jianu: Expozitia grupului de artă nouă. Vremea, 1929. ápr. 11. II. évf. 58. sz. 4. 90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
90 roll [Stephan Roll]: Scurt-circuit.Expozitia grupului de artă nouă. Unu, 1929. máj. II. évf. 13. sz. 3–4. 91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
91 i.v.: Grupul de artă nouă. Neamul Românesc, 1929. ápr. 17. XXIV. évf. 83. sz. 1. 92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
92 N. B.: Expozitii: Mattis Teutsch. Rampa, 1929. nov. 17. XIV. évf. 3549. sz. 3. 93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
93 Steven Mansbach egy ebből a szempontból jelentős művet elemez: Muncitorii manuali si intelectuali – Fizikai munkások és az értelmiség (Brassói Művészeti Múzeum, leltári sz. 1883, olaj-vászon, datálva: 1927): Mattis Teutsch brought to earth his heaven-gazing intellectualized figures (rendered in “philosphical blue”) by means of the downward-driving medial section that contains the earthen red phisycal workers. The “spiritual” colors , geometrized forms, and attenuated figures demonstrate the visual vocabulary actively employed in Romania to communicate the partisan image of the international avant-garde”. S. Mansbach: The “Foreigness” of Classical Romanian Modern Art. Art Bulletin, 1998. szept. LXXX. kötet, 3. sz. 542. 94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
94 N. B. i.m. 95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
95 Eugen Jebeleanu: Mattis Teutsch. Ultima oră, 1929. nov. 20. 2. Cuvinte înaintea unei expozitii. Gazeta Transilvaniei, (Brassó) 1930. okt. 1. XCIII. évf. 102. sz. 2. 96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
96 Eugen Jebeleanu: Pictorii sasi din Brasov. Rampa, 1931. jún. 7. XVI. évf. 4011. sz. 1–2. 97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
97 Eugen Jebeleanu: Cuvinte înaintea unei expozitii. U.o 98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
98 A családi levéltár megőrzött egy meghívást, amelyet a Curentul Artistic Românesc (Román Művészeti Áramlat) vezetősége Mattis Teutschnak címezett, felszólítva őt a csatlakozásra és az Őszi Szalonon való résztvételre. 99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
99 V.ö. Titus Nicolau: Salonul de foamnă [Curentul artistic]. Neamul Românesc, 1931. nov. 4. XXVI. évf. 5. sz. 248. 100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
100 Lucian Boz: Plastica la Brasov. Hans Eder, Hermann Morres, Fritz Kimm, Heinrich Schunn, Mattis Teutsch, M. Iordache. Vremea, 1931. jan. 11. IV. évf. 158. sz. 5. 101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
101 V.ö. Andrei Pintilie: Eugčne Ionesco, critique d’art. Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 1993. XXX. köt. 66–69. 102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
102 Eugen Ionescu: Cronica plastică. România literară, 1932. ápr. 2. I. évf. 7. sz. 3. 103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
103 Aláírás nélkül: Expozitia Mattis Teutsch. Rampa, 1932. márc. 23. XV. évf. 4253. sz. 1. 104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
104 F.: Expozitia Math. Teutsch. Viforul, (Brassó) 1933. okt. 22. I. évf., 12. sz. 4.; valószínűleg ugyanaz
a szerző közöl egy hasonló szöveget: I.F.: Pictură si sculptură modernă de Mattis Teutsch la Brasov. Vointa, (Brassó) 1933. okt. 25. I. évf. 20. sz. 2. 105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
105 V.ö. Marina Vanci-Perahim: Surréalisme et renouveau de l’image plastique (1928–1948). In: Bucuresti anii 1920–1940. Idézett katalógus. 48–49. 106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
106 F.s.: Perahim, az ifjú bukaresti Daumier. Brassói Lapok, 1936. márc. 18. XLII. évf. 64. sz. 7.
Fel