A berlini Sturm vonzásában Bajkay Éva
Jegyzetek 1 Először 1907/8-ban utazott Berlinbe, ahol arányelmélettel bővítette ismereteit. Lásd.: Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta. A sepsiszentgyörgyi múzeum évkönyve, 1969. 328. A berlini Matisse kiállítás a színek felé fordította a figyelmét. Lásd.: Mircea Deac: Mattis Teutsch si realismul constructiv – und der konstruktive Realismus. Cluj-Napoca, 1985. 59. 2 Georg Brühl: Herwarth Walden und “Der Sturm“. Leipzig, 1983. 3 A Der Sturm az 1910-es években használt újságszerű A/2-es formátumról az 1920-as években a magazinszerű A/4-es méretre váltott át. – Bővebben: Paul Raabe: Die Zeitschriften und Sammlungen des literarischen Expressionismus. Repertorium der Zeitschriften, Jahrbücher, Anthologien, Sammlungen Schriftenreihen und Almanache 1910–1921. Stuttgart, 1964. 25–29. 4 Az Osztrák-Magyar Monarchiában külön üzletvezető irányította a terjesztést, a harmadik számból például Bécsben 1200 darab került forgalomba. 5 “Ende Januar reisten wir nach Wien und Budapest... In Budapest waren wir eine Woche, sahen Ausstellungen und trafen Künstler.” Nell Walden: Aus meinen Erinnerungen an Herwarth Walden und die “Sturmzeit“. In: Der Sturm. Ein Erinnerungsbuch an Herwarth Walden und die Künstler aus dem Sturmkreis. Baden-Baden, 1954. 13. A Sturm rendezvények városainak felsorolásában Budapest is szerepel, bár részünkről nem pontosítható. Herwarth Walden: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 171. 6 A szervezésről lásd: Monika WUCHER: Budapest. In: Der Blaue Reiter. Kat. Kunsthalle, Bremen, 2000. 76–78. A kiállítás katalógusa fennmaradt Mattis Teutsch hagyatékában. Lásd Szabó Júlia tanulmányát a katalógusban, továbbá: Szabó Júlia: Historischer Umriss der Beziehungen zwischen dem Sturm und ungarischen Avantgarde. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die ungarischen Künstler am Sturm Berlin 1913–1932. Basel, 1983. Goncsarova itt kiállított képével kapcsolatban idézi Kandinszkij Waldenhez írt levelét Passuth Krisztina: Der Sturm. Zentrum der internationalen Avantgarde. In: Paris–Berlin 1900–1933. Kat. Centre National d’Art et de Culture Georges Pompidou, Párizs, 1978. 104. 7 1922. VIII. 7. Dr. Nicolaus Rózsa Budapest, hozzáteszem, hogy a következő napon Breuer Marcel Weimarból a szerb Ljubomir Mitzitsch-csel egy időben, Mattis Teutsch 1922 VIII. 12-én, majd egy hónapra rá Kassák és Simon Jolán neve szerepel a vendégkönyvben. 8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
1 Először 1907/8-ban utazott Berlinbe, ahol arányelmélettel bővítette ismereteit. Lásd.: Lukász Irén: Mattis-Teutsch. Aluta. A sepsiszentgyörgyi múzeum évkönyve, 1969. 328. A berlini Matisse kiállítás a színek felé fordította a figyelmét. Lásd.: Mircea Deac: Mattis Teutsch si realismul constructiv – und der konstruktive Realismus. Cluj-Napoca, 1985. 59. 2 Georg Brühl: Herwarth Walden und “Der Sturm“. Leipzig, 1983. 3 A Der Sturm az 1910-es években használt újságszerű A/2-es formátumról az 1920-as években a magazinszerű A/4-es méretre váltott át. – Bővebben: Paul Raabe: Die Zeitschriften und Sammlungen des literarischen Expressionismus. Repertorium der Zeitschriften, Jahrbücher, Anthologien, Sammlungen Schriftenreihen und Almanache 1910–1921. Stuttgart, 1964. 25–29. 4 Az Osztrák-Magyar Monarchiában külön üzletvezető irányította a terjesztést, a harmadik számból például Bécsben 1200 darab került forgalomba. 5 “Ende Januar reisten wir nach Wien und Budapest... In Budapest waren wir eine Woche, sahen Ausstellungen und trafen Künstler.” Nell Walden: Aus meinen Erinnerungen an Herwarth Walden und die “Sturmzeit“. In: Der Sturm. Ein Erinnerungsbuch an Herwarth Walden und die Künstler aus dem Sturmkreis. Baden-Baden, 1954. 13. A Sturm rendezvények városainak felsorolásában Budapest is szerepel, bár részünkről nem pontosítható. Herwarth Walden: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 171. 6 A szervezésről lásd: Monika WUCHER: Budapest. In: Der Blaue Reiter. Kat. Kunsthalle, Bremen, 2000. 76–78. A kiállítás katalógusa fennmaradt Mattis Teutsch hagyatékában. Lásd Szabó Júlia tanulmányát a katalógusban, továbbá: Szabó Júlia: Historischer Umriss der Beziehungen zwischen dem Sturm und ungarischen Avantgarde. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die ungarischen Künstler am Sturm Berlin 1913–1932. Basel, 1983. Goncsarova itt kiállított képével kapcsolatban idézi Kandinszkij Waldenhez írt levelét Passuth Krisztina: Der Sturm. Zentrum der internationalen Avantgarde. In: Paris–Berlin 1900–1933. Kat. Centre National d’Art et de Culture Georges Pompidou, Párizs, 1978. 104. 7 1922. VIII. 7. Dr. Nicolaus Rózsa Budapest, hozzáteszem, hogy a következő napon Breuer Marcel Weimarból a szerb Ljubomir Mitzitsch-csel egy időben, Mattis Teutsch 1922 VIII. 12-én, majd egy hónapra rá Kassák és Simon Jolán neve szerepel a vendégkönyvben. 8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
2 Georg Brühl: Herwarth Walden und “Der Sturm“. Leipzig, 1983. 3 A Der Sturm az 1910-es években használt újságszerű A/2-es formátumról az 1920-as években a magazinszerű A/4-es méretre váltott át. – Bővebben: Paul Raabe: Die Zeitschriften und Sammlungen des literarischen Expressionismus. Repertorium der Zeitschriften, Jahrbücher, Anthologien, Sammlungen Schriftenreihen und Almanache 1910–1921. Stuttgart, 1964. 25–29. 4 Az Osztrák-Magyar Monarchiában külön üzletvezető irányította a terjesztést, a harmadik számból például Bécsben 1200 darab került forgalomba. 5 “Ende Januar reisten wir nach Wien und Budapest... In Budapest waren wir eine Woche, sahen Ausstellungen und trafen Künstler.” Nell Walden: Aus meinen Erinnerungen an Herwarth Walden und die “Sturmzeit“. In: Der Sturm. Ein Erinnerungsbuch an Herwarth Walden und die Künstler aus dem Sturmkreis. Baden-Baden, 1954. 13. A Sturm rendezvények városainak felsorolásában Budapest is szerepel, bár részünkről nem pontosítható. Herwarth Walden: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 171. 6 A szervezésről lásd: Monika WUCHER: Budapest. In: Der Blaue Reiter. Kat. Kunsthalle, Bremen, 2000. 76–78. A kiállítás katalógusa fennmaradt Mattis Teutsch hagyatékában. Lásd Szabó Júlia tanulmányát a katalógusban, továbbá: Szabó Júlia: Historischer Umriss der Beziehungen zwischen dem Sturm und ungarischen Avantgarde. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die ungarischen Künstler am Sturm Berlin 1913–1932. Basel, 1983. Goncsarova itt kiállított képével kapcsolatban idézi Kandinszkij Waldenhez írt levelét Passuth Krisztina: Der Sturm. Zentrum der internationalen Avantgarde. In: Paris–Berlin 1900–1933. Kat. Centre National d’Art et de Culture Georges Pompidou, Párizs, 1978. 104. 7 1922. VIII. 7. Dr. Nicolaus Rózsa Budapest, hozzáteszem, hogy a következő napon Breuer Marcel Weimarból a szerb Ljubomir Mitzitsch-csel egy időben, Mattis Teutsch 1922 VIII. 12-én, majd egy hónapra rá Kassák és Simon Jolán neve szerepel a vendégkönyvben. 8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
3 A Der Sturm az 1910-es években használt újságszerű A/2-es formátumról az 1920-as években a magazinszerű A/4-es méretre váltott át. – Bővebben: Paul Raabe: Die Zeitschriften und Sammlungen des literarischen Expressionismus. Repertorium der Zeitschriften, Jahrbücher, Anthologien, Sammlungen Schriftenreihen und Almanache 1910–1921. Stuttgart, 1964. 25–29. 4 Az Osztrák-Magyar Monarchiában külön üzletvezető irányította a terjesztést, a harmadik számból például Bécsben 1200 darab került forgalomba. 5 “Ende Januar reisten wir nach Wien und Budapest... In Budapest waren wir eine Woche, sahen Ausstellungen und trafen Künstler.” Nell Walden: Aus meinen Erinnerungen an Herwarth Walden und die “Sturmzeit“. In: Der Sturm. Ein Erinnerungsbuch an Herwarth Walden und die Künstler aus dem Sturmkreis. Baden-Baden, 1954. 13. A Sturm rendezvények városainak felsorolásában Budapest is szerepel, bár részünkről nem pontosítható. Herwarth Walden: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 171. 6 A szervezésről lásd: Monika WUCHER: Budapest. In: Der Blaue Reiter. Kat. Kunsthalle, Bremen, 2000. 76–78. A kiállítás katalógusa fennmaradt Mattis Teutsch hagyatékában. Lásd Szabó Júlia tanulmányát a katalógusban, továbbá: Szabó Júlia: Historischer Umriss der Beziehungen zwischen dem Sturm und ungarischen Avantgarde. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die ungarischen Künstler am Sturm Berlin 1913–1932. Basel, 1983. Goncsarova itt kiállított képével kapcsolatban idézi Kandinszkij Waldenhez írt levelét Passuth Krisztina: Der Sturm. Zentrum der internationalen Avantgarde. In: Paris–Berlin 1900–1933. Kat. Centre National d’Art et de Culture Georges Pompidou, Párizs, 1978. 104. 7 1922. VIII. 7. Dr. Nicolaus Rózsa Budapest, hozzáteszem, hogy a következő napon Breuer Marcel Weimarból a szerb Ljubomir Mitzitsch-csel egy időben, Mattis Teutsch 1922 VIII. 12-én, majd egy hónapra rá Kassák és Simon Jolán neve szerepel a vendégkönyvben. 8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
4 Az Osztrák-Magyar Monarchiában külön üzletvezető irányította a terjesztést, a harmadik számból például Bécsben 1200 darab került forgalomba. 5 “Ende Januar reisten wir nach Wien und Budapest... In Budapest waren wir eine Woche, sahen Ausstellungen und trafen Künstler.” Nell Walden: Aus meinen Erinnerungen an Herwarth Walden und die “Sturmzeit“. In: Der Sturm. Ein Erinnerungsbuch an Herwarth Walden und die Künstler aus dem Sturmkreis. Baden-Baden, 1954. 13. A Sturm rendezvények városainak felsorolásában Budapest is szerepel, bár részünkről nem pontosítható. Herwarth Walden: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 171. 6 A szervezésről lásd: Monika WUCHER: Budapest. In: Der Blaue Reiter. Kat. Kunsthalle, Bremen, 2000. 76–78. A kiállítás katalógusa fennmaradt Mattis Teutsch hagyatékában. Lásd Szabó Júlia tanulmányát a katalógusban, továbbá: Szabó Júlia: Historischer Umriss der Beziehungen zwischen dem Sturm und ungarischen Avantgarde. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die ungarischen Künstler am Sturm Berlin 1913–1932. Basel, 1983. Goncsarova itt kiállított képével kapcsolatban idézi Kandinszkij Waldenhez írt levelét Passuth Krisztina: Der Sturm. Zentrum der internationalen Avantgarde. In: Paris–Berlin 1900–1933. Kat. Centre National d’Art et de Culture Georges Pompidou, Párizs, 1978. 104. 7 1922. VIII. 7. Dr. Nicolaus Rózsa Budapest, hozzáteszem, hogy a következő napon Breuer Marcel Weimarból a szerb Ljubomir Mitzitsch-csel egy időben, Mattis Teutsch 1922 VIII. 12-én, majd egy hónapra rá Kassák és Simon Jolán neve szerepel a vendégkönyvben. 8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
5 “Ende Januar reisten wir nach Wien und Budapest... In Budapest waren wir eine Woche, sahen Ausstellungen und trafen Künstler.” Nell Walden: Aus meinen Erinnerungen an Herwarth Walden und die “Sturmzeit“. In: Der Sturm. Ein Erinnerungsbuch an Herwarth Walden und die Künstler aus dem Sturmkreis. Baden-Baden, 1954. 13. A Sturm rendezvények városainak felsorolásában Budapest is szerepel, bár részünkről nem pontosítható. Herwarth Walden: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 171. 6 A szervezésről lásd: Monika WUCHER: Budapest. In: Der Blaue Reiter. Kat. Kunsthalle, Bremen, 2000. 76–78. A kiállítás katalógusa fennmaradt Mattis Teutsch hagyatékában. Lásd Szabó Júlia tanulmányát a katalógusban, továbbá: Szabó Júlia: Historischer Umriss der Beziehungen zwischen dem Sturm und ungarischen Avantgarde. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die ungarischen Künstler am Sturm Berlin 1913–1932. Basel, 1983. Goncsarova itt kiállított képével kapcsolatban idézi Kandinszkij Waldenhez írt levelét Passuth Krisztina: Der Sturm. Zentrum der internationalen Avantgarde. In: Paris–Berlin 1900–1933. Kat. Centre National d’Art et de Culture Georges Pompidou, Párizs, 1978. 104. 7 1922. VIII. 7. Dr. Nicolaus Rózsa Budapest, hozzáteszem, hogy a következő napon Breuer Marcel Weimarból a szerb Ljubomir Mitzitsch-csel egy időben, Mattis Teutsch 1922 VIII. 12-én, majd egy hónapra rá Kassák és Simon Jolán neve szerepel a vendégkönyvben. 8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
6 A szervezésről lásd: Monika WUCHER: Budapest. In: Der Blaue Reiter. Kat. Kunsthalle, Bremen, 2000. 76–78. A kiállítás katalógusa fennmaradt Mattis Teutsch hagyatékában. Lásd Szabó Júlia tanulmányát a katalógusban, továbbá: Szabó Júlia: Historischer Umriss der Beziehungen zwischen dem Sturm und ungarischen Avantgarde. In: Miklos von Bartha – Carl Laszlo: Die ungarischen Künstler am Sturm Berlin 1913–1932. Basel, 1983. Goncsarova itt kiállított képével kapcsolatban idézi Kandinszkij Waldenhez írt levelét Passuth Krisztina: Der Sturm. Zentrum der internationalen Avantgarde. In: Paris–Berlin 1900–1933. Kat. Centre National d’Art et de Culture Georges Pompidou, Párizs, 1978. 104. 7 1922. VIII. 7. Dr. Nicolaus Rózsa Budapest, hozzáteszem, hogy a következő napon Breuer Marcel Weimarból a szerb Ljubomir Mitzitsch-csel egy időben, Mattis Teutsch 1922 VIII. 12-én, majd egy hónapra rá Kassák és Simon Jolán neve szerepel a vendégkönyvben. 8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
7 1922. VIII. 7. Dr. Nicolaus Rózsa Budapest, hozzáteszem, hogy a következő napon Breuer Marcel Weimarból a szerb Ljubomir Mitzitsch-csel egy időben, Mattis Teutsch 1922 VIII. 12-én, majd egy hónapra rá Kassák és Simon Jolán neve szerepel a vendégkönyvben. 8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
8 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915–1927. Budapest, 1981. 50. 9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
9 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, 1928. második rész, II. 170–171. 10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
10 Boros Lajos közlése a szerzőnek. 11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
11 Lothar Schreyer: Zur Geschichte der Sturm. In: Einblick in die Kunst. Berlin, 1924. 169. 12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
12 Mark Roshill: Klee, Kandinsky and Thought of Their Time. University of Illinois, 1992. Peter Anselm Riedl: Kandinsky. Hamburg, 1983. 13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
13 E tényt Mattis Teutsch János linóleum albumának hirdetése alatt tette közzé Kassák a Ma 1917. nov. 15-i számában, s nem lehet véletlen, hogy a címlapon is Mattis Teutsch metszetét hozta. 14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
14 Publikálva Bilder címen Der Sturm, VII. 1916. ápr. 2–4. 15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
15 Kassák Lajos: Franz Werfel. In: Csavargók, alkotók. Budapest, 1975. 337. 16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
16 Volker Pirsich: Der Sturm. Eine Monographie. Herzberg, 1985. 68–76. A szerző az alábbi korszakokat különíti el: 1910–11 esszéidőszak, 1912–17 a tárgyiastól az abszolút festészetig, 1917–20 művészeti szintéziskeresés, 1921–25 “látszólagos virágzás”, 1925-től hanyatlás. 17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
17 Mattis Teutsch grafikai oeuvre-jével külön tanulmány és kiállítás keretében foglalkozom. 18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
18 Lásd Herwarth Walden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Magyarul Kenessey Sándor fordításában. Amicus, Budapest, 1924. A könyvből 25 példány készült merített papíron Walden saját kezű aláírásával. Az első számozott példány magántulajdonban, München, Lecca. 19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
19 Jacoba van Heemskerck (1876–1923) Kat. Gemeentemuseum, Hága, 1981 20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
20 Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 54. 21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
21 Ennek kiváló példája a Hellweg Westdeutsche Wochenschrift für deutsche Kunst című folyóirat (Essen) 1921-tól, valamint pl. a Fels művészcsoport metszetei Ausztriában: Franz Bronstert, Fritz Fuhrken, Georg Philipp Wörlen, Carry Hauser. 22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
22 Oswald Herzog: Der abstrakte Expressionismus. Der Sturm, X. 1919. máj. 29. Johannes Mohlzahn: Manifest des absoluten Expressionismus. Der Sturm. X. 1919. szept. 90–92. 23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
23 Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest 1990. 166. 24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
24 Rudolf Bauer: Führung. Der Sturm, VIII. 1917. nov. 25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
25 Eberhard Roters: Berlin 1910–1933. Die visuellen Künste. Fribourg, 1983. 74–83. 26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
26 Az erdélyi lapok (Erdélyi Szemle 1918. július 21.; Brassói Hírlap 1918. július 31.) Mattis Teutsch berlini sikereként adtak hírt két metszetének (a második tévesen fametszetként szerepelt a Der Sturmban) megjelenéséről. Nevét nem jegyezték a Der Sturm kiállítói között, talán a Sturm-könyvesboltban szerepelhettek grafikái, ahol a lapban közölt metszetekből kézi levonatú példányokat forgalmaztak. 27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
27 Herwarth Walden: i. m. Budapest, 1924. 8. 28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
28 1918. VII. 13. Hans Máttis Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin. 1918. július 22-én érkezett haza Berlinből – írta másnap kelt levelében Bálint Zoltánnak. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. 29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
29 Mattis Teutsch János válaszai “Feljegyzések” címmel a család tulajdonában. é.n. Az 1918-as berlini kiállítás eddigi ismereteink alapján nem bizonyítható. 30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
30 Franz Marc Else Lasker-Schüler Versöhnung című verséhez készült rajza a Ma IV. 1919. 4. sz. címlapján (2.kép), Tigris című olajképe a Ma II. 1917. március 15. számának címlapján jelent meg. 31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
31 Az 1917-es linóalbum két lapja jelent meg a Der Sturm, X. 1919. 8. szám 117. és 119. oldalán, Lothar Schreyer: Die neue Kunst címmel folytatásokban közölt alapvető, a ritmus szerepét a művészetekben elemző írása mellett. 32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
32 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17–18, 19–20, 21–22. VI. 1916. 3–4, 9–10, 11–12.); Móricz Zsigmond (V.1914. 23–24.) stb. Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173–186. Ezúton köszönöm meg Murádin Jenőnek a Horvát Henrikre vonatkozó információkat. Horvát publikált Münchenben is: Neue ungarische Lyrik in: Nachdichtungen von Heinrich Horvát. Georg Müller Verlag München, 1918. 33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
33 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-174. Lásd dokumentumok. 34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
34 A Der Sturm katalógusok teljes sora együtt sehol sem található, sőt több darab ma teljesen ismeretlen. Lásd: Pirsich i.m. és a szerző levélváltása vele, 1999–2000. Továbbá Arntz Collection. Getty Museum Los Angeles. 35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
35 Kat. szám 114–119. Komposition 26, 27, 35, 36, 38, 40. 36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
36 Mattis Teutsch linómetszet viszont volt Nell Walden gyűjteményében, lásd Pirsich i.m. 37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
37 Ez az általános jelenség egészen Erdélyig áthatotta ekkor a kultúra képviselőit. Lásd: Dienes László: Ázsiai hatások Európa szellemi életében. Napkelet, [Kolozsvár] 1921. 641–644. 38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
38 Első magyar kiadása 1907-ben Budapesten Blavatsky, a modern teozófiai mozgalom megindítója emlékének ajánlva jelent meg. Német fordítása: Der Sturm, XV. 1924. I. 33–36. 39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
39 Herwarth Walden: Künstler, Volk und Kunst. Der Sturm, XI. 1920. 1. 12. 40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
40 Lao-Tse: Az élet értelme, 1925. 11. amatőr példány. Magántulajdon München Lecca gyűjteménye. 41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
41 Der Sturm, X. 1919. május. 42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
42 Okkultismus und Avantgarde. Von Munch bis Mondrian. Kat. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 1995. 43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
43 Johannes Eichner: Von Ursprüngen moderner Kunst. München, 1957. Herbert Read: Arp. Budapest, 1968. Okkultizmus und Avantgarde. i.m. 44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
44 Simon Andor: Kinyilatkoztatás. Versek. Máttis Teutsch János metszeteivel. Ma, [Bécs] 1921. 45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
45 A Ma ezen száma magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
46 Herwarth Walden: Nachrevolutionäre. Der Sturm, X. 1919. 36. és Die Kunst in der Freiheit. Der Sturm, XI. 1920. 4. 47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
47 Bartha – Laszlo i.m. 48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
48 Der Sturm, XIII. 1922. 9. sz. 139. és 1922. 10. sz. 151. 49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
49 Der Sturm, XIII. 1922. 9–12. sz.; XIV. 1923. 7. sz.; Moholy-Nagy László: Neue Gestaltung in der Musik. Lásd: Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. 111–122. 50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
50 Kállai Ernő: Konstruktivizmus. Ma, 1923. máj. 1. VIII. évf. 7–8. sz. 7. 51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
51 Der Sturm, XIV. 1923. 9. 139. – E számban szerepelt M.H. Maxy metszete és magyar részről Bernáth Aurél Katedrálisok és házak reprodukciója, valamint Déry Tibor Üvegfigurák c. írása. 52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
52 Der Sturm, XIV. 1923. 11. címlap és 166–167. – Hans Arp verseivel mintegy a két művész eddig kevéssé elemzett közelségét is dokumentálja. 53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
53 Mattis Teutsch levele Bálint Zoltánnak, Brassó 1921. április 25. Lásd dok. MTA MKI MKCs-C-I-174. 54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
54 “Marie Mattis Teutsch Kronstadt” aláírása Walden vendégkönyvében, 1923. július 16. Mattis Teutsch János 1923. július 18-án Berlinben kelt levelezőlapján a Chicagóban maradt műveit kéri vissza. Magántulajdon. München Lecca gyűjteménye. 55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
55 Mitgliedskarte H.M. Teutsch néven 10.000.- DM. Mgt. Budapest, V. Menshikoff gyűjteménye. 56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
56 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánnak, 1924. február 26.: “a bécsi kiállítás közelebbről meglesz Würthlenél, a képek és szobrok már ott vannak”. A Die Graphischen Künste 1925. 52. a Firma Würthle kiállításait felsoroló cikkében nem szerepel Mattis Teutsch neve, míg a Der Sturm csoportkiállítása igen. 57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
57 Egyetlen teljes példány sem található a 25-ből, lásd Majoros i.m. 188. 58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
58 Halász Gyula (Brassai) levelei. Mgt. München, Lecca gyűjteménye; Walden lapja Mattis Teutsch banki átutalásának visszaigazolásáról 1922. 12. 21. Mgt. New York, Szarvassy gyűjteménye. 59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
59 Dózsa Endre válasza a Napkelet folyóirat “Mit kell tenniök az erdélyieknek?” körkérdésére 1922-ben. Napkelet, [Kolozsvár] 1922. 464. 60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
60 Internationale Kunstaustellung Düsseldorf 1922. május 28 – július 3. Kat. sz. 640. Empfindung 16, 641. Komposition 15. Pascinnal együtt Romániából, míg megjegyzendő, hogy brassói honfitársa Walter Teutsch németként Murnauból küldött a korabeli sajtó szerint a fauves törekvéseket aprópénzre váltó képet. Mindkettőjük Teutsch néven szereplése Németországban könnyen megtévesztő lehet. 61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
61 “Fel akarom Önt keresni Weimarban 1–2 napra oda utazunk 26–27-én – gondolom – kérem tudassa ott találom-e?” – Mattis Teutsch levele Weimarba Bortnyik Sándorhoz, Berlin, 1923. Kassák Múzeum, Ltsz.:192. 62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
62 Bajkay Éva: L’avant-garde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas de 1915 a 1925. Kat. Brüsszel, 1999. 66. 63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
63 Mattis Teutsch linómetszetei: Der Sturm, 1925. 6. címlap, 84. és 89. 64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
64 Die Abstrakten. Internationale Vereinigung der Expressionisten, Futuristen, Kubisten und Konstruktivisten. A magyar származásúak közül Moholy-Nagy László, Huszár Vilmos, Kádár Béla is a csoporthoz tartozott. 1928-ig William Wauer vezette, (Wauer levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1927. július 25. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) majd Oskar Nerlinger, aki a politikához kötődve 1932-ben mint Zeitgenossen (Kortársak) csoportot beolvasztotta a szocialista művészeket tömörítő ASSO-ba, (Nerlinger levelezőlapja Mattis Teutschnak, 1928. október 17. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.) 65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
65 Die Abstrakten tagsági igazolása Berlin Halensee Paulsbornerstr. 91.-be címezve. 66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
66 Otto Brattskoven levele Berlinből Mattis Teutschnak Brassóba 1927. november 27. a család tulajdonában éppúgy, mint a művészről szóló német cikkének kézirata. 67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
67 Hasonló megoldás látható a Kunstideologie 59. oldalán. 68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
68 Teutsch Matthis (sic!) Kat. számok: 1023–27. Geist und Körper, Zwei Vertikale, Amerika, Ruhe, Mutter. 1928. október 17.-én kelt fejléces levélben kérdik a művészt, hogy hová küldjék vissza munkáit. Mgt. München, Lecca gyűjteménye. 69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
69 Melius N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. Temesvári Hirlap, 1932. szeptember 21. 2. 70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
70 Politische Konstruktivisten. Die Gruppe progressiver Künstler. Köln. Kat. Neue Gesellschaft für bildende Kunst. Berlin (W), 1975 71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
71 A modern festészet egy szász úttörője Kolozsváron. Hans Mattis Teutsch nyilatkozata a festészet alapelveiről. Ellenzék, 1929. október 20. 8. 72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
72 Müller & Kiepenheuer Verlag, Potsdam, 1931. Az a bis z című folyóirat pedig recenziót közölt róla. 1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
1932. 25. sz. 98. 73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
73 A Galerie Ferdinand Möller igazolása Mattis Teutschnak négy alumínium és hat fa szoborról. Berlin, 1931. augusztus 3. Mgt. München, Lecca gyűjteménye.
| Fel |