Mattis Teutsch és az európai avantgárd
Szabó Júlia

Jegyzetek

** Mattis Teutsch János: Fel. Tandori Dezső fordítása

1 MA folyóirat első képkiállítása. Mattis Teutsch János gyűjteménye. Megnyílt 1917. október 14-én. Visegrádi u. 15. Kassák Lajos előszava a katalógushoz.

2 Murádin Jenő: Brassó Párizsig ér. Mattis-Teutsch János pályakezdéséhez. Magyar Művészeti Fórum, 1999. ápr. II. évf. 2. sz. 2–6.

3 Peg Weiss, Peter Jelavich u.a.: Kandinsky in Munich 1896–1914. The Solomon R. Guggenheim Museum New York. 1982. Ebben Peter Jelavich: Munich as cultural center: Politics and Arts. 53, 54, 55, 56. kép.

4 Richard Riemerschmied: Vom Jugendstil zum Werkbund. Werke und Dokumente. Ausstellungskatalog. München. Stadtmuseum – Nürnberg Germanisches Nationalmuseum, 1982; Seelen Reich. Die Entwicklung des deutschen Symbolismus 1870–1920. Hrsg, Ingrid Ehrhardt und Simon Reynolds. München-

New York, 2000.

5 Weiss: i.m. 28. Der Blaue Reiter und das Neue Bild. Von der “Neuen Künstlervereinigung München zum Blauen Reiter. Städtische Galerie im Lenbachhaus. München, 2 Juli –30 Oktober 1999.

6 Kandinszkij és Rudolf Steiner szellemi összefüggéseit gazdag irodalom tárgyalja. Első említője Sixteen Ringboom: Art in the Epoch of the Great Spiritual ... Journal of the Warburg and Courtauld Institute, 29 (1960) 386. Rudolf Steiner irodalmából és írásaiból témánkhoz tartozik: Steiner, R.: Colour. Three

lectures given in Dornach. 6th – to 8th May 1921. London-New York, 1935. Hemleben, Johannes: Rudolf Steiner und die Anthroposophie. Wege zu einem neuen Menschenbild. Dumont. Köln, 1978. A magyar Steiner kapcsolatokról v.ö. Oliver A. I. Botar: János Mattis Teutsch and the esoterik. An Interpretation of his “Seelenblumen“ Paintings. Toronto, 1986. Kézirat.

7 A legújabb katalógus és kiállítás a témából: Der Blaue Reiter. Herausgegeben von Christine Hopfengart. Kunsthalle. Bremen. 25 März – bis 12 Juni 2000. A szerkesztő valamint Andreas Hüneke, Marion Ackermann, Katja Förster, Ortrud Westheider, Monika Wucher és mások tanulmányaival. Dumont. 2000.

8 A kérdés irodalmából: Freeman, Judi: The Fauve Landscape. Los Angeles Country Museum of Art. Abbeville Press. New York, 1990–1991.

9 Geskó, Judit: Les expositions internationales en Hongrie (1900–1917). Der Zugang zum Kunstwerk. Akten des XXV. Internationales Kongress für Kunstgeschichte. Wien, 1983. 122.

10 Kurt Glaser: Edvard Munch. Berlin, 1917. Bruno Cassirer, II. kiadás 1922. Nic. Stang: Edvard Munch. Dresden, 1972. További irod.: Munch und Deutschland. Ausstellungs-katalog. Kunsthalle der Hypso-Kultur-stiftung. München-Hamburger Kunsthalle. – Staatlichen Museen zu Berlin-Stuttgart. 1994.

11 August Strindbergről: Göran Söderström: Der andere Strindberg. Materialien zu Malerei, Photographie und Theaterpraxis. Insel, 1981.

12 Ingrid Mössinger, Beate Ritter, Kertin Drechsel u.a. Edvard Munch in Chemnitz. Wien, 14 Nov. 1999–20. Febr. 2000. Stang i.m. 231.

13 Knut Hamsun: Vom unbewußten Seelenleben. Berlin, 1890.

14 Stang i.m. 54.

15 Stang i.m. 46, 61, 11. kép

16 V.ö. a feltehetően a művész által adott, irodalmi értékű címeket a művész egyik berlini kiállításának katalógusában: Herbstausstellung 1913. Kurfürstendamm 208/209. Berlin N 128–139 Edvard Munch. Entwürfe für Wandgemälde in der Aule einer Universität (128), Die Sonne (129), Auf dem Felde (130). Im Walde (131), Die Geschichte (132), Die Liebe (133), Das Werden (134), Alma mater (135), Die Quelle (136), Der Baum (137), Badende Frauen (138), Badende Männer (139).

17 Stang i.m. 80.

18 Szabó Júlia: Blaue Seele. Seelenblumen. Acta Historiae Artium Tom. 39 (1997) 165–196. Magyar

nyelven: Kék lélek, lélekvirág. In: A mitikus és a történeti táj. Bp. 2000. 213–251.

19 František Kupka (1871–1957) ou l’invention d’une abstraction. 22 novembre–25 fevrier 1990. Musée d’art moderne de la ville de Paris, Passuth Krisztina, Miroslav Lamac és mások tanulmányaival.

20 Kassák Lajos: Egy anarchista temetése. A Tett, 1915. 2. sz. – Szabó, J.: Some Influences of Italian Futurism on Hungarian Painters. Acta Historiae Artium, Tom. 24 (1978) Fasc. 1–2. 425–435. – Ungheria (J. Szabó) Enciclopedia Futurismo, Firenze, megjelenés előtt.

21 Déry Béla (szerk.): A futuristák és expresszionisták katalógusa. Nemzeti Szalon. Bp. 1913. január–

február; Katalógus a Művészház nemzetközi posztimpresszionista kiállításhoz. Bp. 1913. jún.–júl. Kernstok Károly, Vaszary János (előszók).

22 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára. Ltsz.: MKCS-C-I-82

23 Kassák Lajos: Egy ember élete. I. Bp. 1927. 396. skk. Kassák és Uitz látogatása a Művészházban. Uitz Béla 1960-as évekbeli szíves szóbeli közlése e sorok írójának. Szélpál Árpád: Forró hamu. Bp. 1980.

24 Legfontosabb dokumentuma ennek Mattis Teutsch János saját maga által írt német nyelvű bevezetője egyik brassói kiállítása katalógusához. A három bekezdést kitevő, nagyon tömör elméleti szövegben egy bekezdés a plasztikai formálással, szobor faragással, a tér és forma viszonyaival foglalkozik. V.ö. Dokumentumok 460. lap.

25 A “futurista“ tárlaton szereplő expresszionisták Adler Egon (24–25.sz.), Ludwig Meidner (90–92.), Moritz Melzer (93–94), Wilhelm Morgner (95–97), Richter Berlin (106–108), Bohumil Kubista (83–89), V. Kandinsky, Alexej Javlensky (26–70). A “posztimpresszionista“ tárlaton szereplő expresszionisták H. Campendonk (30–36), Erich Heckel (83), Alexej von Javlensky (95–100), W. Kandinsky (102–111), Franz Marc (119–125), Moritz Melzer (136–138), Wilhelm Morgner (139–140), Gabriele Münter (141–147), Max Pechstein (152), Richter-Berlin (192–196), Karl Schmidt-Rottluf (197–200), Marianne von Werefkin (210–213). Az előszót írta Vaszary János és Kernstok Károly.

26 Banner Zoltán: Mattis Teutsch. Bukarest, 1970. Passuth, Krisztina: Oeuvres des János Mattis Teutsch au Musée des Beaux Arts de Budapest. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts. 46/47, 1977. Elisabeth Mocanu-Axmann: Mattis Teutsch pictor si teoretician expressionists. Arta Bukarest, 1970/7. Vida, Gheorghe: Hans Mattis Teutsch and the European Dialogue of Form. Romanian Review, 38/12 (1984). 96–101.

27 Schönberg, Kandinsky, Blauer Reiter und die russische Avantgarde. 9 März – 28 Mai, 2000. Konzept: Christian Meyer und Eugenie Petrova. Redaktin und Lektorat Therese Muxeneder und Iris Pfeiffer. Wien, Arnold Schönberg Center. Wien. 2000.

28 Hevesy I.: Mattis Teutsch. MA 1918. nov. 20. III. évf. 11. sz. 129.

29 Kandinsky, W.: Über das Geistige in der Kunst. München, 1912. Új kiadás: Klaus Lankheit jegyzeteivel. München, 1979.

30 V.ö. Mattis Teutsch János levele Hevesy Ivánhoz. MTA Könyvtár Kézirattára. Ltsz. Ms 4512/130.

31 Hevesy Iván: Túl az impresszionizmuson. ... Az új művészeti törekvések Magyarországon. MA 1919.márc. 20. IV. évf. 3. sz. 31–40. Uö.: Futurista, expresszionista és kubista festészet. Budapest, 1919. Uö.: A futurizmus, expresszionizmus és kubizmus művészete. Gyoma, 1922.

32 Stefan (helyesen Iván) Hevesy: Mattis Teutsch. (Vorbespechung) Das Ziel, [Kronstadt] 1919. júl. 1. 91. A német nyelvű cikk magyar előzménye megjelent a MA 1918 nov. 20. III. évf. 11. számában, Mattis Teutsch János 1918-as második kiállításával kapcsolatban. Végül Hevesy nem utazott el Brassóba, Mattis Teutsch János legjelentősebb kiállítására. Valószínűleg az 1919-es politikai helyzet volt az oka az utazás meghiusulásának.

33 Kahána Mózes földije volt. Simon Andor verset írt képeiről, Simon Andor: Vonagló tájak. (MA 1918. nov. 20. III. évf. 11. sz.) s ő később Simon Andor kötetéhez grafikákat készített. Bortnyikkal levelezett. Festőnk tiszta színhallása nem engedte meg földhöz kötött hatások keresését. Mattis Teutsch János tájai vonaglanak, pörögnek, hullámzanak, hasonlóan Simon Andor hozzáírt versének képeihez.

34 V.ö. Bajkay Éva: Uitz Béla. Bp., 1987. Molnár Zsuzsa: Nemes Lampérth. Bp. 1967. Újabb irod.: Avant-garde Hongroise. Hongaarse avant-garde 1915–1925. 20. 10. 1999 – 16. 01. 2000. Irodalommal. Avenue Marnix 24. Bruxelles. L’avantgarde hongroise et ses relations avec la Belgique et les Pays-Bas. Par Éva Bajkay. Sándor Bortnyik 71., Vilmos Huszár 95, Lajos Kassák 105, János Mattis Teutsch 129, György Szűcs, László Moholy-Nagy 155, József Nemes-Lampérth 175, Lajos Tihanyi 191, Béla Uitz 207.

35 A Der Sturm 1918. évf. A Missionart Galéria tulajdona. Lásd 87. lap 11. kép.

36 Schönberg, Kandinsky: Blauer Reiter. 2000, Wien, Arnold Schönberg Center 224–225., 110. kép

37 Kazimír Malevics: Gegenstandlose Welt. Bauhausbücher 1927. Magyar kiadás: A tárgynélküli világ. Körner Éva utószavával. Bp., 1986. Új kiadás Florian Kupferberg. Mainz, 1980. 65, 66, 67, 92, 98.

38 Schönberg, Kandinsky i.m. 240–243., 120. kép

39 Schönberg, Kandinsky i.m. 250–251. 126, 127. kép. Ld. még Shadova, Larissa: Suche und Experiment. Dresden, 1978. 120–321.

40 Piet Mondrian (1872–1944) nagy irodalmából Blok, C.: Mondrian in de collectie van hat Haags Gemeente Museum. Den haag. 1966. A hágai múzeum gazdag Mondrian gyűjteményében vannak

a legnagyobb és legteljesebb együttesben jelen azok az expresszív-fauve-szimbolista hatású képek, tájak és figuratív kompozíciók, melyek párhuzamként tekinthetők Mattis Teutsch János műveihez.

41 Katalógus a Művészház nemzetközi postimpresszionista kiállításához. Bp. 1913. 13.

42 Goll, J.: Archipenko. Wien, 1921. T. Däubler und I. Goll: Archipenko. Album, Potsdam, 1921. R. Schacht: Alexander Archipenko. Sturm Bilderbücher. Bd. 2. Berlin, 1923. H. Hildebrandt: Alexander Archipenko. Berlin, 1923. A gazdag későbbi irod.: D. H. Karschan: Archipenko Content and Continuity 1908–1963. Chicago, 1968.

43 MA 1921. ápr. 15. száma. Hevesy Iván: Archipenko. Nyugat, 1921/II/1127–1128.

44 MTA MKI Adattár, MKCS-I-82/38/8.

45 Katalógus 1913. i.m. 17.

46 Katalógus 1913. i.m. 15.

47 Katalógus 1913. i.m. 17.

48 W. Roetzler u. A.: Itten Werke und Schriften. Zürich, 1972. – J. Itten: Kunst der Farbe. Subjektives Erleben und objektives Erkennen als Wege zur Kunst. Ravensburg, 1975. Johannes Itten: A színek művészete. Karátson Gábor fordítása. Budapest, 1978. Corvina

49 Mattis Teutsch János levele Bortnyik Sándorhoz. Lásd 465. lap. 28. kép.

50 Pap Gyula: Moholy-Nagy László kiállítása ürügyén. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattára, MKCs-C-I-29-67/1-8. Ars Hungarica 1977/1. 147–150.

51 Güze E. G.: Wilhelm Morgner. Bildhefte des Westfälisches Landesmuseum für Kunst- und Kulturgeschichte Nr. 20. Münster 1983.

52 Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Bp. 1998. 16–17.

53 Lásd kötetünkben. 473–474.oldal.

54 1920-as évek elejéről származó brassói kiállítás német nyelvű katalógusa, Mattis Teutsch János előszavával. Magyarul megjelent: Szabó Júlia: A mitikus és a történeti táj. (Függelék) Bp. 2000. 311. (Marosi Ernő fordításában, 1919-re keltezve.)

55 A bécsi kiállításokról megemlékezik Mattis Teutsch János és Hevesy Iván levelezése (MTA Könyvtár Kézirattár, Ms 4512/130) valamint Havas Lujza avantgard bécsi dokumentumokra vonatkozó gyűjtése. (E gyűjtés szerint Mattis Teutsch Jánosnak 1920-ban és 1924-ben volt kiállítása a Würthle Galériában. Utóbbiról megjelent újságcikk a Die Abend című bécsi napilapban.) Bécs szerepéről lásd: Wille zu Form. Ungegenständliche Kunst in Österreich, Tchechoslowakia, Polen und Ungarn. Hrsg. Jürgen Schilling. Wien, 1993.

56 V.ö. Bajkay Éva tanulmánya e kötetben

57 V.ö. Der Sturm 1918. Sept. számának hirdetése a Kunsthandlung Der Sturm Potsdamerstrasse 138/a könyvkínálatáról. A forgalmazott művészek: Chagall, Archipenko, Klee, Benesch, Boccioni, Carra, Max Ernst, Feininger, Emil Filla, Albert Gleizes, Johannes Itten, Alexej Yavlensky, Paul Klee, Oskar Kokoschka, Fernand Leger, Franz Marc, Gabriele Münter, Picabia, Metzinger, Severini, Marianne von Werefkin.

58 Wilhelm Wauerről v.ö. Néret, Gilles: Die Kunst der Zwanziger Jahre. Freiburg, 1986.

59 Irod.: Nerdinger, W.: Rudolf Belling und die Kunstströmungen in Berlin 1918–1923. Berlin, 1981. Skulptur des Expressionismus. Kunsthalle. Köln, München, 1984.

60 Künstlerischer Austausch. Berlin Treffpunkt der Avantgárd – vor und nach dem Ersten Weltkrieg. Rose-Carol Washton Long, Robin Lenman, Éva Bajkay, Otto Karl Werckmeister, Hanne Bergins előadásai. Akten des XXVIII. Internationalen Kongresses für Kunstgeschichte. Berlin, 15–20 Juli, 1992. Band III. 521–575.

61 Mattis Teutsch János levele Bálint Zoltánnak MTA MKI Adattár. MKCS-C-I-174.

62 Atys. Ed. Corrado Govoni, L. Nutting u.a. Róma, Párizs. Nov. 1920. Majoros V.: A költő Mattis Teutsch. Ars Hungarica, 1994. 1. 154–159.

63 Hans Mattis-Teutsch: Galerie Visconti, Paris, Rue de la Seine 75. 1925.

64 V.ö. Majoros 1998 i.m. 32., 1–2. kép

65 A versek kiadásai: Két vers megjelent romániai magyar lapban Kóla Nándor fordításában 1971-ben. Két másik vers megjelent (Fel, Anya) Szabó Júlia: Mattis Teutsch János. 1983. Corvina. A Kóla Nándor által fordított verseket újra fordította Tandori Dezső és megjelent Majoros 1994. Mind a négy vers megjelent Majoros 1998 i.m. 165–170.

66 August Stramm: Das Werk. Hrsg. René Radrizzani. Limes, Wiesbaden 1978. Irod: Szabó, J.: Blaue Seele... i.m. AHA 39 (1997) 165–196. – A mitikus... i.m. 213–251.

67 Wilhelm Worringer: Abstraktion und Einfühlung. München, 1908. Kandinsky, W.: Über die Formfrage. Der Blaue Reiter Almanach, München, 1912. – Über das Geistige in der Kunst. München 1912. Neuauflage: Hrsg. von Klaus Lankheit, München, 1979.

68 Lásd Dokumentumok 460. lap.

69 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánhoz. MTAK Kézirattár, Ms 4512/130. Dokumentumok 462–463. lap.

70 August Stramm: Das Werk. Wiesbaden 1979. Szabó J. A mitikus... i.m. 222.

71 Mattis Teutsch János levele Hevesy Ivánhoz. MTA Könyvtár Kézirattára, Ms 4512/125.

72 Hans Mattis Teutsch. Roemeense avant garde Anca Pop. Museum voor Schone Kunsten. Gent. Cahier 1. 1999. A Gentben rendezett kiállítás anyagát bemutatták a Magyar Nemzeti Galériában, Budapesten 1999-ben. Magyar nyelvű katalógus sajnos nem készült.

73 Brassai : Előhívás. Levelek (1920–1940) Bukarest, 1980. 19,23, 35, 37, 89, 95.

74 Avantgard Osteuropa. Berlin West, 1956. Ed. Hans Richter. Nell Walden und Lothar Schreiyer: Der Sturm. Ein Gedenkbuch an Herwarth Walden und die Künstler des Sturmkreises. Waldemar Klein. Baden-Baden, [1954]

75 Brassai i.m. 130, 158, 159, 163.

76 Mattis Teutsch János levele Bálint Zoltánhoz. MTA MKI Adattár, MKCS-C-I-174.

77 Mattis Teutsch: Kunstideologie Stabilität und Aktivität im Kunstwerk. Postdam, 1931. Újabb kiadás. Deutsche Neuauflage mit einer Einleitung von Mihai Nadin und mit einem Nachwort von Elisabeth Axmann. Kriterion, Bukarest, 1977.

78 A kézirat a család tulajdonában. Közölve Majoros 1998. i.m. 44.

79 Goethe, J. W.: Sämtliche Werke. Jubileumsausgabe. Stuttgart, 1902. 25. Band, III. Teil. Schriften zur Kunst. Ruysdael als Dichter, (5–8.) Blumenmalerei, (154–160.) Wilhelm Tischbeins Idyllen, (188–208.) Maximen und Reflexionen über Kunst, (303–328.) Schiller, F.: Aesthetische Erziehung. Ausgewählt von Alexander Gleichen. Russwurm. Jena-Leipzig, 1905. Schopenhauer, A.: Die Welt als Wille und Vorstellung 1–2. 1892. Leipzig. Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph: Münchener Vorlesungen zur Geschichte der neueren Philosophie und Darstellung des philosophischen Empirismus. Leipzig, Durr, 1902. – Werke I. Band. Friedrich Nietzsche: Schriften zur Naturphilosophie. Leipzig, 1907.


| Fel |